2018. február 3., szombat

Orosz medovik

Jó ideje piszkálja a fantáziámat ez a süti. Először egy újságban láttam, aztán interneten is többször belefutottam. Tologattam ide-oda a receptet, aztán csak elkészült. Nem kellett csalódnunk benne. Egy kicsit annyiban, hogy a kiválasztott recept fotóján szép vastagon volt a tejfölréteg. Nekem, ha akartam volna sem sikerült volna olyanra, mert a cukorral elkevert tejföl csak vékony rétegben volt hajlandó megmaradni a lapon, mindenképpen le akart folyni. De nem fogott ki rajtam, a megmaradt tejfölt a tetejére kentem.

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 50 dkg liszt
  • 15 dkg cukor
  • 1 mokkáskanál szódabikarbóna
  • 12 dkg margarin
  • 3 evőkanál méz
  • 3 tojás
  • 1 mokkáskanál fahéj (eredetileg nincs benne)
A töltelékhez:
  • 1 vödör tejföl (800 g)
  • 20 dkg cukor
Így készült:
A tésztához valókat összegyúrtam. Kicsit ragacsos tészta lett, de lisztezett lapítón hagyta magát kezelni.
4 részre osztottam, mindegyiket tepsi méretűre nyújtottam, tepsi hátán sorra kisültek.
A tejfölt a cukorral elkevertem, s megtöltöttem vele a lapokat. A tetejére is került egy réteg édes tejföl.
Másnapra jól átpuhult a süti, s szépen lehetett szeletelni.
(Recept innen, kisebb változtatásokkal) . Eredetileg kétszer ennyi tejföl kéne bele, de lehetetlenség lett volna belekenni, mert folyt le. Lehet, tejfölfüggő? De így is finom volt. Egyszerűnek is mondanám, ha nem kéne lapokat nyújtani. Biztos, van , akinek nem okoz gondot, de nekem még mindig. Azért megoldom, tepsi hátán igazgatom, toldom-foldom, s süti lesz belőle a végén. :-)

2018. február 2., péntek

Paradicsomba gombóc

Ezt az ételt azóta főzöm, mióta együtt lakunk Anyósomékkal. Tőle tanultam. Persze a magam módján készítem. Nálunk régen csak töltött paprika készült, tulajdonképpen ez is az, paprika nélkül. :-) Ugyanaz a húsos rizs gombóccá formálva, paradicsomlében megfőzve. Mindenki szereti a családban, még Férjem is, aki hírhedt paradicsomleves-gyűlölő. De ebben hús is van, s így mindjárt másképp tekint rá! :D
Hozzávalók:

  • 1 nagy fej hagyma
  • 60 dkg darált hús
  • só, bors, paprika
  • 1 tojás
  • 1 teáskanál házi ételízesítő
  • maréknyi rizs
  • 1 liter házi paradicsomlé
  • pici cukor
  • 1-2 paprika (el is maradhat)
  • zeller- és petrezselyemlevél
Így készül:
A hagymát apróra vágom. Összekeverem a darált hússal, fűszerekkel, rizzsel, tojással. Nagyobb, tojásnyi gombócokat formálok a masszából. 
1 liternyi vizet kevés sóval főni teszek. Ha felfőtt, beleteszem a gombócokat. (Ekkor kerül bele a paprika is, de meg is lehet tölteni őket, s úgy belefőzni, a paprika íze végett.) Mikor egyet kettévágva úgy látom, hogy a belsejében is megfőtt a rizs, ráöntöm a paradicsomlevet. Beleteszem a zöldeket is, sót, ha még szükséges és összefőzöm. Ha túl savanyú, pici cukrot is teszek bele.
Akár tálalható is.
Van, aki tejfölt tesz rá tálaláskor, én úgy szeretem, ahogy van.
Anyósom besűrítette a levét, én nem szoktam. 
Anyukám, mikor töltött paprikát főzött, külön főzte meg a teletömött paprikákat annyi vízben, amennyi ellepte, és külön főzte meg hozzá a paradicsomszószt, jó sűrűre. Már próbáltam leutánozni, de nekem nem sikerül olyanra. Valami hiányzik belőle. Ezért is, meg mert így bevált, maradok ennél az általam kitapasztalt változatnál. Így készül a töltött paprika is, bár az jóval ritkábban. 

2018. január 18., csütörtök

Túrós palacsinta

Még a nyáron megírt bejegyzés:
Már sokszor említettem, hogy a palacsintasütés igencsak nem a kedvenc elfoglaltságom. Pedig a család szereti. Nem is kicsit. Én is, frissen, melegen, lekvárral vagy túróval. Azért nem szenvednek palacsintahiányban, mert Anyósom viszonylag gyakran süt, s mi is mindig kapunk belőle. De elhatároztam, amint szabadságon leszek, én is sütök. Nagy adagot, hadd lakjanak jól belőle. Tartottam magam az elhatározáshoz, de nagy meleg lévén meg is bántam. De kitartottam, megsütöttem a nem is tudom, mennyi palacsintát, jó sok túróval megtöltöttem. Néhányba nem jutott, de az is elfogyott.
Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 3 tojás
  • nagy csipet só
  • 2 evőkanál cukor
  • 8-9 dl tej
  • 2-3 evőkanál olaj
A töltelékhez:
  • 1 kg túró
  • cukor ízlés szerint
  • vanília és/vagy citromhéj
Így készült:
A liszthez adtam a sót, cukrot, tojásokat, majd fokozatosan a tejet. Előbb keveset, amennyivel simára tudtam keverni, majd apránként a többit.
Annyi tejet öntöttem hozzá, hogy sűrűn folyós legyen. Nem sok maradt az 1 liter tejből. Végül belekevertem egy kevés olajat.
Hagytam pihenni a masszát, úgy 15-20 percig.
A túrót villával áttörtem, néhány evőkanál cukrot és citromhéjat kevertem hozzá.
A palacsintákat kisütöttem, csak picit olajozva a serpenyőt minden harmadik-negyedik palacsinta után.
A kész palacsintákat megtöltöttem a túrókrémmel s feltekertem.
Nem szoktam mérni a hozzávalókat, csak érzésre kerül bele minden. Most kivételesen kimértem a lisztet. Anyukám többnyire szódavízzel készítette, úgy talán puhább a tésztája. Én szinte mindig csak tejjel kavarom ki, ritkán ásványvízzel is. 
Fél év múlva lehet, lesz ismétlés! :-)

2018. január 17., szerda

Baconbe tekert, sajttal-tojással töltött fasírt

A fasírt minden ünnep kelléke. Így vagy úgy. Vagy csak simán, gombócolva s olajban sütve, vagy töltve valamivel s sütőben sütve rúd formájában. Hogy megint más legyen, most sajttal és fél tojásokkal töltöttem és baconbe csavarva sütőben sültek ki. Így is finom!
Hozzávalók:
  • 10 főtt tojás
  • 1 kg darált hús
  • bors , paprika
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 4-5 szelet kenyér
  • 4 nyers tojás
  • 10 dkg sajt (trappista)
  • 30 dkg szeletelt bacon
Így készült:
Megfőztem a tojásokat. Mikor kihűltek, megpucoltam, félbevágtam mindegyiket.
A darált húst, fűszereket, zúzott fokhagymát, beáztatott is kicsavart kenyeret, tojásokat összegyúrtam. Ha lágy a massza, zsemlemorzsát teszek még hozzá.
Nagyobb gombócokat vettem a tenyerembe,  ellapítottam, fél tojást és darab sajtot tettem bele, összecsomagoltam. Baconszeletbe csavartam, sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam.
180 fokon addig sültek, míg szépen megpirultak.
Maradt néhány fél főtt tojás, nem tudtam előre, mennyi gombócra lesz elég a massza. 
Finom lett, a megpirult bacon rajta különösen jó ízt adott neki. Kiadós is, lett belőle bőven. Negyedelve tálaltam, a sok más mellett bőven elég annyi belőle.
Aszalt szilvával töltött csirkemell van mellette, a másik nagy kedvenc az előételek között. Nincs különösebb receptje, a vékonyra szeletelt csirkemellet egymás mellé teszem, sózom-borsozom, kirakom egy sor aszalt szilvával és vékonyra szeletelt Brie sajttal. Mindezt alufólián. Annak segítségével feltekerem, s belecsomagolva sütőben sül. Kihűlés után szeletelem.



2018. január 15., hétfő

Gesztenyés kifli

Karácsonyra terveztem gesztenyéset is sütni, de szerencsére nem volt már rá időm, így sem bírtuk megenni a sok sütit. Mostanában azon vagyok, hogy a mélyhűtő tartalmát használjam fel sütés-főzés során. Tegnap a gesztenyét is kivettem, s mivel úgyis kiflit terveztem sütni, hát ezzel töltöttem. Még nem készült nálunk gesztenyés kifli, de így is finom. De még mindig a lekváros a legeslegjobb! :-)

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 60 dkg liszt
  • 30 dkg margarin
  • csipet só
  • 2 evőkanál cukor
  • 1 dkg élesztő
  • 0,5 dl tej
  • 1 tojás
  • 2-3 evőkanál tejföl
A töltelékhez:
  • 25 dkg natúr gesztenyemassza
  • 3 evőkanál cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 2-3 evőkanál tejszín
Így készült:
A lisztet, sót, cukrot tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam az összemorzsolt élesztőt, a tejet, tojást, kevés tejfölt. Gyúrni kezdtem, s közben még annyi tejfölt tettem hozzá, hogy könnyen gyúrható, sima tésztát kapjak.
A tésztát 1 órányit pihenni hagytam.
A gesztenyemasszát elkevertem a cukorral és vaníliás cukorral, közben annyi tejszínt adtam hozzá, hogy kenhető masszát kapjak.
A tésztát 8 részre osztottam. Mindegyiket gombóccá hengergettem, majd sorra kerek lappá nyújtottam. Ketté, majd négybe vágtam, ezeket is feleztem. Így minden gombócból 8 kifli lett. Kevés gesztenyemasszát tettem minden tésztadarabra, felsodortam, meghajlítottam, tepsibe pakoltam.
180 fokon világosra sütöttem.
Egy részére szórtam porcukrot, bár anélkül is elég édesnek találtam.

Az utolsó tésztagombócnál elfogyott a gesztenye, így azokba baracklekvár került. De dióval vagy mákkal is tölthető. Finom, puha kiflik lettek. Kicsit túl is sütöttem, egy árnyalattal világosabban még puhább lenne. De a jelek szerint így sem fog a nyakunkon maradni! :-)

2018. január 14., vasárnap

Tiramisu szelet

Nagyon rég készítettem tiramisut, pedig a család oda van érte meg vissza. Most, hogy kis keresztlányunk szülinapja volt, s Ő azt biztosan szereti, kapóra jött. Fele csinosabban, torta formára készült (erről nem készült fotó), másik fele itthon maradt, a gyerekeknek. Bár nem a megszokott összetételű, az ízvilág igen hasonló volt. A lényeg, hogy mindenkinek ízlett!
Hozzávalók:

  • 6 tojásos piskóta
  • 25 dkg babapiskóta
  • 0,5 dl víz
  • 1 dl főtt kávé
  • 2-3 evőkanál rumaroma
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 50 dkg mascarpone
  • 4 dl tejszín
  • 7 evőkanál cukor
  • 2 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 6 dl tej
  • 1 evőkanál kakaó
Így készült:
A piskótát a szokásos módon elkészítettem. Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.
A krémhez a pudingokat kevés tejjel elkevertem, majd a többi tej hozzáadásával sűrű krémmé főztem. Hagytam kihűlni, közben megkevergettem. 
A tejszínt 1 evőkanál cukorral felvertem.
A pudingot, fele mascarponét elkevertem a 4 evőkanál cukorral, majd több részletben hozzáadtam a hab felét.
A vizet, kávét, rumaromát, vaníliás cukrot elkevertem.
A krém felét az alsó piskótalapra kentem. Kiraktam a kávés lében megmártott babapiskótákkal. Rá került a krém másik fele, majd beborítottam a másik piskótalappal. Tetejére került a mascarpone, 2 evőkanál cukor és a hab másik felének keveréke.
Kakaóport szitáltam rá.
Utólag jutott eszembe, hogy kevesebb hókuszpókusszal járt volna, ha nem felezem a tejszínhabot meg krémsajtot, hanem az egészet összekeverem a pudinggal. Így is jutott volna a tetejére is a krémből, s kissé lerövidíti a munkaidőt. 

2018. január 12., péntek

Zöldfűszeres kenyérkék

Nagyon rég volt, hogy utoljára sütöttem kenyeret. Sütőben. Mert a kenyérsütőt néha munkára fogom, de kézzel dagasztott, formázott, tepsibe helyezett, sütőben kelesztett-sütött kenyérke rég volt az asztalunkon. Pedig sokkal finomabb, mint ami a gépben sül. Egyik délután hirtelen felindulásból dagasztottam egy kiló lisztből tésztát, mikor megkelt, kiborítottam a deszkára, s akkor döntöttem el, mi lesz belőle. Még aznap este csemegéztünk belőle, meg jól fogott másnapra tízóraira csomagolni. Csak simán vajjal nagyon finom volt!

Hozzávalók:

  • 1 kg liszt
  • 3 dl tej + víz
  • 4 dkg élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 2 teáskanál só
  • 2 tojás
  • 0,5 dl olívaolaj
  • tetejére 3-4 evőkanál olívaolaj, mokkáskanálnyi só, morzsolt zöldfűszerek (kakukkfű, bazsalikom, oregánó, petrezselyem)
Így készült:
A lisztet, sót tálba tettem, elvegyítettem.
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni. 
A liszthez ütöttem a tojásokat, hozzáadtam az élesztős tejet és gyúrni kezdtem. Közben annyi langyos vizet adtam még hozzá, hogy rugalmas tésztát kapjak. Végül beledolgoztam az olajat. Megdagasztottam.
Letakarva kelni hagytam.
Mikor megkelt, lisztezett deszkára borítottam, 10 részre osztottam. Meghengergettem mindegyiket, hosszúkásra sodortam, tekertem rajtuk néhányat. Mikor fele kész lett, tepsibe pakoltam, lekentem az olaj, só, zöldfűszerek keverékével és a hideg sütőbe tettem. Beállítottam 180 fokra s hagytam szép pirosra sülni őket.
Közben a tészta másik felét is előkészítettem, s míg az első adag sült, volt ideje kelni. Majd ez is a sütőbe került.